A hosszú hétvégém..

..rémesen rövid volt.

De tényleg! Ma reggel úgy éreztem, hogy alig egy napot voltam otthon. Hajnal négykor ébredtünk a nagy-nagy semmire! Reggel alig láttam ki a fejemből...
De lássuk a röpke leltárt:

• 15-én megnéztük az új bruce Willis filmet, a Bosszúvágyat. Nem volt rossz, de nem mondhatnám, hogy hjaj de nagyon tetszett. 
• 16-án azzal a szent meggyőződéssel indultunk el a szokásos hétvégi bevásárlásra, hogy
  1. hétvégén nagyon fog esni a hó és akkor majd a milyen jó lesz az ablakból figyelni az idő furfangját,
  2. ha pénteken elintézzük, akkor két nap otthon pihenés vár ránk - yippijeee!
• 17-én reggel rájöttem, hogy nincs kiváltva az allergiagyógyszer, nem vettünk élesztőt, pedig mindketten sütni akartunk, és elfelejtettünk csavart venni a szekrény rendbetételéhez... (Ennyit a pénteki okos bevásárlásról..)
• 18-án pedig főztem és délután pihentünk. Reggelre esett egy kis hó, de nálunk semmilyen fennakadást sem okozott.

Szóval semmi különös...

Ugyanakkor:

• új receptet próbáltam ki: a túróval töltött fánkot. Nekem így nem jött be, viszont lekvárral illetve sajttal töltve is meg fogom próbálni. Én ugyanis a túrót egyáltalán nem éreztem ütősnek ezzel a tésztával.
• elkészítettem a tojásfát, csupa Pepco-s cuccal kiegészítve! :) Direkt ezért vettem egy vázát, de túl széles a szája és szanaszét álltak benne a nagy ágak.

• valamint megint rájöttem, hogy az ember el tud feledkezni bizonyos dátumokról a hétköznapok rohanásában. Az én egyetlen tündérséges szőrmehercegnőcicám 4 évvel ezelőtt március 13-án került hozzám. Nincsen nála sem szebb, sem jobb lélek ezen a planétán. Remélem még jobb gazdája leszek, mint most vagyok és rászolgálok a bizalmára és az imádatára...