Egyértelműen a Három óriásplakát Ebbing határában. Brutál, életszerű, morbid, fordulatos.
Minden szereplő jelleme megkérdőjeleződik, de csak azért mert még mindig "mesét" nézünk. Hiszen a való életben melyikünk jó és feddhetetlen? Hajlamosak vagyunk azt hinni hogy a jó az csak jó, mint egy szappanoperában, a rossz viszont gonosz, gyáva és bunkó és nem lehet másmilyen. Ebben a filmben megdőlnek ezek az állítások és pont ez az üdítő benne. Senki sem cselekszik a természete ellen, csak tökéletlen. Ettől függetlenül a film nem unalmas. Nagyon nem!
A legjobb februári élmény
A háznézések. Az a három. Az ingatlanos, az idős pár és a nővér háza. Annyira különböző történetek, illatok, ingerek, emlékek...
Kedvenc zene
Nem hallgatok zenét állandóan. Van úgy két-három havonta, hogy elkap a hév és akkor mindig rajtam van a füles, de nagyrészt a csendet preferálom. Ha munkahelyen nem hallgatnánk rádiót, akkor rá sem találtam volna újra erre a zenére... Botrányosan jó a pasi hangja! Én annyira kihallom belőle a kétségbeesett vágyódást, a vallomást, hogy kellesz, csak Te, csakis Te örökre! Lucyyyyyy...
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése