2017. január 3., kedd

Az első munkanap 2017

Kipihenten és fáradtan vagyok.
Lelkileg fel vagyok töltődve, az fix! A két hétnek csak van valami látszatja. Viszont még éjfélkor is ébren voltam. Fáztam, először a lábam, aztán mindenhol, úgyhogy fel kellett kelnem, hogy magamra kapjak egy zoknit és egy pizsinacit. Reggel persze azt sem tudtam, merre van a fürdőszoba, de viszonylag hamar észre tértem. Munkahelyen egészen jól éreztem magam. Na ja, két hét pihi után ez evidens! Keveset tudtunk csak sztorizgatni az ünnepi eseményekről, pedig érdekelt volna kinek hogy telt a Karácsony. Itthon belevetettem magam a blogvilág bugyraiba és kíváncsian szemléltem, ki hogyan értékelte az ünnepeket és milyen terveket szövöget erre az évre. Közben a tegnapi levest szürcsöltem, nagy élvezettel, ami szerintem ma kirángatott egy kezdődő meghűlésből. Délelőtt a melóhelyen kicsit rázott a hideg. Ebédre jól felmelegítettem a levest és felettébb élveztem, ahogy a meleg folyadék felmelegít, gyógyít, vérré válik bennem. Nem vagyok nagy leves fan, de ma kétszer is ettem a nyaklevesemből! ;)

A különféle blogokat olvasgatva felötlött bennem, hogy majd tavasszal megcsinálom a 101-1001 kihívást; vagyis összeírok 101 víziót, tervet, ábrándot, amit 1001 nap alatt szeretnék megvalósítani. Bármilyen divatosan sallangos ez a kihívás, ott van benne a tervezés, ami engem mostanában nagyon foglalkoztat. És egy csipet ábrándozás, merészség és kihívás is.. Tetszik! :)
Erről jut eszembe, hogy egyre többet foglalkoztat egy jóféle határidőnapló beszerzése, VAGY a gyűrűs határidőnaplóm felújítása. Még nem döntöttem el, hogy melyik változat volna a legkedvesebb számomra. Viszont azt biztosan tudom, hogy a kézírásommal szeretnék jegyzetelni. Szabályszerűen lelki igényem van arra, hogy tollal írjak listát, terveket, ötleteket, vázlatot! Még nekem is furcsa, de szeretek hagyományos módon írni, attól függetlenül, hogy az írásom messze van a gyöngybetűktől..
Most kellemesen fáradt vagyok, de még tart a boldog elégedettség.. A tervek felvillanyoznak. Erőt adnak. Lelkesítenek. Azt hinné az ember, hogy ami le van írva, az gúzsba köt, behatárol, meghatároz, de inkább felszabadít!
Hála a Tervezőnek, hogy ilyen munkám van és hogy azt látta készen állok rá! Én is így érzem.. ;)

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése