2017. augusztus 6., vasárnap

Megint egy vasárnap

És nekem nagyon fáj a fogam!
De annyira hogy lazán képen tudnék csapni bárkit, aki rosszat szól.
Amúgy sem vagyok oda a vasárnap délutánokért. Kifejezetten unalmas ilyenkor a Drágámmal lenni. Nem néz semmi olyat ami érdekel, így otthagyom a nappaliban, mert unatkozom. Próbáltam javaslatokat tenni, programot csinálni, de nem jött be.
Szerintem a fogfájás is tehet róla, hogy a Molyon kiléptem egy kihívásból. Tetszett, csatlakoztam, vártam a plecsnit, de nem felelt meg a kihívás kitalálójának a teljesítésem, nekem meg nem volt kedvem többet tenni az ügyért és kiléptem. A problem: nem jelöltem meg egy a múltban olvasott könyvnél, hogy PONTOSAN mikor olvastam. Még valamikor az év elején olvastam azt a történetet (másik blogon fotó is van hozzá), mint ahogy akkor sok-sok hasonlót is és én balga nem jelöltem ezt, csak az évszámmal. És bár nem is a "-tól -ig" volt a kihívás lényege, de azért lehet ezzel kavargászni. Mindegy.

S ha már Moly, akkor tegnap belekezdtem egy új történetbe.  A címe: Tavaly nyáron... emlékszel? Ez egy sorozat második része. Az első is megvan, de az télen játszódik. Persze ez nem zavart a hét elején, amikor egy másik sorozat téli verzióját olvastam.... :) Ezt a Hóvarázs c. könyvet most tudatosan hagyom későbbre!
A medencés party jó volt. A gyulladt torkom nem orrolt meg a vízben töltött percekért. Mivel volt vagy 38 fok, így azzal sem volt baj, hogy fürdőruciban töltöttem a napot. A társaság fiatal, vidám, de nem volt túl felszabadult. Minket nem nagyon fogadtak be. Nem voltunk kiközösítve, de akadozott a beszélgetés. Ez engem annyira nem zavart, mivel nem vagyok egy könnyen nyíló ember. A Drágám viszont hiába beszélgetett volna, valahogy nem sikerült fenntartani a kommunikációt, pedig Ő aztán az az ember, aki szinte mindenkivel megtalálja a közös hangot, sőt -velem ellentétben- keresi is azt..

A gyógyulás oltárán egy fél üvegcse Fütyülős karamellás zöld almát és több pohár zöld meleg(!) teát áldoztam fel. Ez utóbbit nehezen engedték el a bulitársak, de csak vigyorogtam rajtuk; első a gyógyulás! :)
Persze ott aludtunk a nyaralóban, amit csak azért nem díjaztam mert Sunnyt nem szeretem egyedül hagyni otthon.. No és nem is alszom jól idegen helyen...igaz, lassan sehol sem! :p
Duolingóznom kell! Megint elcsakliztam..
Drága Teremtőm, köszönöm hogy jobban vagyok, hogy vigyáztál a kuttyomra és ránk..
Továbbá örök hálám a barackos-joghurtos sütiért! ;)

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése